Úgy jkezdtem, hogy azt sem tudtam, mit veghyek fel. Aztán anya gyorsan elmondta szerinte mi lenne jó. Választottam, aztán mentünk. Az úton kicsit vitáztam anyával, amiért az egyik, tök gyenge körmöm letörött és nem képes, csak arra az egyre műkörmöt rakni. Nem csicsásat, nem annyira hosszút, és nem is hegyeset kértem, de legalább hogy olyan hosszú legyen, mint a többi, mert így tök hülxén néz ki :/ De aztán lehiggadtunk, aztán, amíg vártuk, hogy jöjjenek, a gyerekek szét röhögtük az agyunkat. "Enyém boldogszág elkiabal messzire egy emelóról" :D Idézet a Verdák-vból. Szeretem azt a mesét.
Az ünnepség különben nagyon aranyos volt, a húgom is nagyon ügyesen, mondfta el versét, büszke vagyok rá, és tök szép virágcserepet csináltak nekik, sőt még jeges kávét is kaptak az anyukák. Én nem, de nem baj, mert én alapból nem szeretem a jegeskávét. A simát se, de ezt végképp nem.
Aztán hazafelé, az egész utat végigénekeltük, aki hallott minket biztos nézett nagyot, de kit érdekel. Én jól elvoltam, és szerintem anyék is. ÓÓóóó, mui anya?? :D:D:d
Na ennyi lenne mára, most megyek, benézek a fgarmomra, meg írok a könyvemhez ( utolsó fejinél tartiok) aztán írok taláén egy verset, is most úgy kedvet kaptam hozzá. ha érdekel bnézzetek be a verses blogomra. Bannerje ott van oldalt. Na sziasztok!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése